Mednyánszky László báró (1852-1919)

Mednyánszky László  Erdőrészlet 140×120 cm olaj, vászon Jel. j. l.  Mednyánszky
Mednyánszky László  Hegyi menet, Trén  35×42.5cm olaj, vászon  Jel. j. l.  Mednyánszky
Mednyánszky László  Tanya   60,5×101cm olaj, vászon  Jel. j. l.  Mednyánszky
Mednyánszky László  Folyóparti táj  60×100cm olaj, vászon Jel.j.l. Mednyánszky
Mednyánszky László  Mocsaras táj   60×80cm olaj. vászon Jel.j.l. Mednyánszky
Mednyánszky László  Dunajeci tájkép 28×22cm olaj, vászon  Jel. j. l. Mednyánszky
Mednyánszky László  Erdészlak a Kárpátokban 24.5×35cm olaj, vászon kartonon Jel. j.l. Mednyánszky  / háto. hagyatéki pecsét Kiállítva, Reprodukálva
Mednyánszky László  Dunajeci tájrészlet  43×23cm olaj, vászon  Jelzés nélkül
Mednyánszky László  Ködös táj, 1890 körül    105×134cm o.v. Jel. j. l. Mednyánszky
Mednyánszky László  Völgyben, 1905 körül  60.5×80.5 olaj, vászon Jel.j.l. Mednyánszky (töredékes)   Kiállítva, Reprodukálva
Mednyánszky László  Tavaszi kert  25×35cm o.v. Jel.j.l. Mednyánszky      Kiállítva , Reprodukálva
Mednyánszky  László  Fények az udvarban  20×30cm olaj, fa  Jel. j. l.  Mednyánszky    Kiállítva 1914
Mednyánszky László   Hűvösvölgyi részlet   25×32cm o. v. Jel. j.l. Mednyánszky    Kiállítva, Reprodukálva
Mednyánszky László (1852-1919)   Virágzó bokor  25×34.5cm olaj. vászon   Jel.j.l. Mednyánszky  Ho: hagyatéki pecsét, Kiállítva
Mednyánszky László (1852-1919) Havas út  33×41cm olaj, karton    Jel. j.l. Mednyánszky      Kiállítva, Reprodukálva

Festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hochschule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt. 1873-75 között a párizsi École des Beaux Arts-ban I. Pils-nél tanult. Ekkortájt festett tájképein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető. 1877-ben kiállították egyik képét a párizsi Salonban. Ez év őszén Szolnokra látogatott, ahol Pettenkofen hatására képeinek tónusa levegősebbé és világosabbá vált. 1878-ban itáliai tanulmányúton járt. A 80-as évek első harmadában Bécsben volt műterme, közben Magyarországra is el-ellátogatott. Anyja halála után, 1883-ban Nagyőrre (Szepes vármegye) vonult vissza. 1884-ben Budapesten bérelt műtermet, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain. 1889-től 1892-ig ismét Franciaországban tartózkodott, s az ott megismert impresszionizmus hatására műveinek szürkén borongós alaptónusát lassan levegős, közvetlen festésmód váltotta fel. 1892 őszén Máramarosban készített tájvázlatokat Feszty Árpád körképéhez. 1896 nyarától 1897 őszéig ismét Párizsban tartózkodott, 1900-ban Galíciában, 1901-ben az Adria vidékén, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ez idő tájt készült képeit ismét sötét színárnyalatok, sűrű fényárnyék-hangulatok jellemzik, melyek csak 1909 körül oldódnak újra világosabb tónusúvá. 1905-től 1911-ig Budapesten élt, ezután visszatért Bécsbe.

A háború kitörése idején ismét Budapesten tartózkodott, s harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és D-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes humanista tartalommal gazdagítva művészetét. Élete utolsó nyarát 1918-ban Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig. Tájképfestészete mellett műveinek másik nagy csoportját az ún. csavargóképei alkotják, melyek mintegy előkészítői későbbi katonaábrázolásainak. A kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tartozott. Csavargóként és meggyötört katonákat ábrázoló képei gyakran látomásszerűek. Számos kitüntetést kapott. Sok képét és vázlatát őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.