Farkas István (1887-1944)

1908-09-ben a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly tanítványa volt, majd Münchenbe ment. 1912-ben a párizsi Académie de la Palette-en tanult. Az I. világháború idején olasz hadifogságba került, 1919-ben tért haza. 1924-ben Ernst múzeumi gyűjteményes kiállításán kubisztikus képeit mutatta be. 1925-től hosszabb ideig Párizsban élt, ahol 1928-32 között kiállításokat is rendezett.

1929-ban ott jelent meg Correspondances c. sorozata, melyhez A. Salmon írt prózai verseket. 1932-ben apja halála után hazaköltözött és átvette a Singer és Wolfner cég vezetését. Ez időtől főképp freskófestészettel foglalkozott. Művészetében a modern francia festészetet követte, az "École de Paris" képviselője. Késői korszakában morbid hangulatú, a lét tragikus szituációit kifejező képeket festett. Tisztán tagolt tájképek mellett a társadalom számkivetetteit ábrázolta (Vörös szakállú). Élete utolsó szakaszában szürrealista jellegű víziókat festett.