Bene Géza (1900-1960)

Bene Géza   Asztali csendélet, 1930-as évek  90×60cm  tempera, papír   Jel. b.f. Bene Géza

Iskoláit Ruttkán, majd Iglón végezte. Tíz esztendős volt, amikor megkapta a müncheni nemzetközi gyermek-rajz kiállítás első díját. 1921-től a budapesti Országos Képzőművészeti Főiskolán tanul 1925-ig.

Vaszary János és Olgyai Viktor voltak mesterei. Tanulmányainak befejezése után tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KUT), és annak valamennyi kiállításán szerepelt.

Az évente megrendezett hazai kiállításokon kívül Krakkóban, Firenzében, Velencében, Zürichben, Stockholmban és Bécsben vett részt kiállításokon. 1922-ben római ösztöndíjat kapott, 1923-ban Szinyei-díjat. 1928-ban az Új Művészek Egyesülete (UME), 1948-ban a Rippl Rónai Társaság tagja lett. 1927-ben a "Magyar posztimpresszionisták kiállításán" szerepelt.

A harmincas évek második felétől kezdve erősödik műveiben a konstruktív alkotói szándék. Figurális kompozícióit a negyvenes évek elejére mindinkább felváltják konstruktív tájkompozíciói.

A szentendrei stíluskörnek nevezett konstruktív irányzatnak egyik kimagasló mestere.

1945 után alkotóereje teljes kibontakozását éli.

Nagysikerű önálló kiállításán kívül szerepel pl. a Fővárosi Képtárban bemutatott Szabad Nemzeti Kiállításokon, s ugyancsak a Fővárosi Képtár 1948-ban rendezett "A magyar grafika 100 éve", majd "Száz magyar művész" című kiállításán.

 

- Bene Géza és felesége Bánkon, 1934 körül