Aba-Novák Vilmos (1894-1941)

Aba-Novák Vilmos  Felsőbánya, 1925 körül 29×43cm rézkarc, papír  J. j. l. Aba-Novák
Aba-Novák Vilmos  Körmenet, 1925 35,5×45cm rézkarc, papír J. j. l. Aba Novák
Aba-Novák Vilmos  Háromkirályok, 1921  34×43,5cm olaj, karton  J. j. l. Aba Novák 21
Aba-Novák Vilmos  Muzsikus cigány ebédje, 1928 körül 100×70cm  olaj, karton  Jel. b. l. Aba-Novák   Kiállítva, Reprodukálva
Aba-Novák Vilmos  Ebédelők, 1934   27×34 cm tempera, fa  Jel. j. l. Aba Novák 34
Aba-Novák Vilmos  Vásár, 1938  75×100cm tempera, fa  Jel. j. l Aba-Novák
Aba- Novák Vilmos  Fahordás 65,5×86,5cm tempera, fa Jel. j. l. V.Aba-Novák V.
Aba-Novák Vilmos  A Szent Korona története,1938 145×150cm tempera, ezüst, falemez Jel. k. f. V. Aba-Novák V. 1938
Aba-Novák Vilmos  A pogányok keresztelése és városalapítás, 1938 75×150cm tempera, ezüst, falemez Jel. k. f. V. Aba-Novák V. 1938
Aba-Novák Vilmos  Savonarola, 1925  49×43 rézkarc, papír  Jel.j.l. Aba Novák 25
Aba-Novák Vilmos Lány pohárral, 1930 körül 23×22,5cm tempera, fa  Jn. Kiállítva, Reprodukálva
Aba Novák Vilmos  Háttal ülő női akt, 1921  19×29cm tus, papír Jel b.l. Aba Novák 1921

1912-14 között a Képzőművészeti Főiskola rajztanár szakán tanult, de megfordult a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf mellett is. 
Az I. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített, majd 1918-ban megszerezte a tanári oklevelet. Ezután rövid ideig a Műegyetem rajz tanszékén tanított, majd állását feladva, minden idejét  a festésnek szentelte. 
Szecessziós jellegű kísérletek után a  fény ábrázolásának problematikája kezdte foglalkoztatni, amely egész életművén végig vonult. 1921-től Nagybányán is dolgozott. 
1922-ben rendezte első kiállítását rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. 
Az olasz novecento hatására felerősödött monumentalitás iránti igénye.
 Rómában áttért a tempera festésre, kompozíciói egyenértékű színes foltok szövedékeiként napfényes itáliai tájakat és embereket ábrázoltak. Itáliai képeit 1931-ben az Ernst Múzeumban állította ki. 
A hazatérését követő években egymás után kapott monumentális murális megbízatásokat.
1933-ban állami kis aranyérmet , az 1937-es párizsi világkiállításon Grand Prix-t, 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 
1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett. 
Késői temperafestményei az alföldi nép életének groteszk , karikatúraszerű jegyeit mutatták be.

Forrás: B. Supka Magdolna / Aba- Novák Vilmos 1966.